ultrahang

Sokak visszatérő problémája a kellemetlen lábfájdalom, mely olykor akár mozgásképtelenséget is okozhat. Amennyiben a panasz pár napon belül nem javul, úgy érdemes utánajárni, mi okozhatja a gondot. Ennek kiderítésére szolgál az ízületi ultrahang, melyről dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa beszélt.

 A lábfájdalom okai

A lábfájdalomnak számtalan oka lehet, és súlyosságukat illetően is igen széles skálán mozognak. Az esetek többségében csupán megerőltetés, illetve kisebb izomhúzódás áll a hátterében, ám ha rövid időn belül nem mutat javuló tendenciát, úgy célszerű utánajárni, mi is okozza a problémát, hiszen úgy mielőbb megkezdődhet a kezelés és így a gyógyulás is. Hogy mégis melyek a leggyakoribb okok, amik a kellemetlen panasz mögött állhatnak?

Baker ciszta

A Baker ciszta a térdhajlatban lévő folyadékkal teli elváltozás, melyet az ízületi folyadék túltermelődése okoz. A fájdalmat az generálja, hogy a növekvő ciszta nyomja a környező ereket és idegeket, ami kellemetlen panaszokat okoz. Ilyenkor a térhajlatban lévő ízületi tok kiboltosul, és ahogy megtelik folyadékkal, egy szelep segítségével lezáródik, ami ezt a folyadékot beengedi, ám távozását már megakadályozza. A Baker ciszta általában nem önálló kórkép, hanem ízületi gyulladás, vagy porckopás áll a hátterében.

Porckopás

Idősebb korban igen gyakori probléma a porckopás, ami leginkább a csípőnél és a térdnél alakul ki. Ekkor a normális porcképződés egyensúlya felborul és a porclebontás irányába billen el, így az ízületeken borító porcréteg fokozatosan elvékonyodik. Mindeközben az ízületi folyadék mennyisége is csökken, így mivel nincs meg a megfelelő kenőanyag, gyulladás keletkezik.

Gyulladások

Gyulladások számtalan ok miatt keletkezhetnek, ám közös jellemzőjük, hogy az adott ízület környéki duzzanattal, vörösséggel, melegséggel és fájdalommal jár. A gyulladás érinthet egy, de akár több ízületet is-ez utóbbinak legsúlyosabb formája a rheumatoid artritis. A probléma gyakran az adott terület mozgásának beszűkülésével is jár. Hátterében leggyakrabban fertőzés, sérülés, illetve anyagcserezavar áll.

Vénás keringési rendellenesség, trombózis

Sokan egyből ízületi problémát sejtenek a lábfájdalmuk hátterében, ám előfordulhat, hogy vénás keringési rendellenesség, visszértágulatok okozzák a panaszt. Ekkor a vénák abnormálisan kitágulnak, így a folyadék visszaáramlása nehézségekbe ütközik. Emiatt a végtag megdagad, ödémássá válik, ami fájdalmat okozhat. A vénás pangás legnagyobb veszélye a mélyvénás trombózis, amikor a keletkezett vérrögök leszakadhatnak, és a véráramba kerülve életveszélyes tüdőembóliát okozhatnak.

Ultrahanggal kideríthető, mi okozza a fájdalmat

Dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa szerint a lábfájdalom okának diagnosztizálásához nagy segítséget nyújt az ultrahang, mellyel könnyen elkülöníthetőek a sérülésből adódó, a kopásos, illetve a gyulladásos problémák. Izületi ultrahanggal ugyanis pontos képet kaphatunk az ízületek, szalagok, íntapadások, nyáktömlők állapotáról, valamint Doppler ultrahanggal a vénás keringési rendszer működése követhető nyomon. A vizsgálat nagy előnye, hogy nem jár fájdalommal és sugárterheléssel, ráadásul az ízületek mozgás közben is megfigyelhetőek. 

A bőr alatt kitapintható csomók nagy félelmet kelthetnek, pedig legtöbbször ártalmatlan elváltozásokról van szó.  Lágyrész ultrahang vizsgálattal kiderítheti, milyen típusú problémáról van szó, így a kezelése is mielőbb megkezdődhet. Hogy mi okozhat csomókat, arról dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa beszélt.

Szinte bárhol megjelenthetnek

A bőr alatt kitapintható, elmozdítható kisebb-nagyobb csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, ám legtöbbször a nyakon, mellen, hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. Általában nagy riadalmat keltenek, hiszen sokan egyből rosszindulatú daganatot sejtenek mögötte. Természetesen az esetek egy részében ez bebizonyosodik, ám gyakran veszélytelen elváltozásról van szó, mellyel meglehet, semmi teendő nincs.

Nem feltétlen rosszindulatú

Még mielőtt bárki is a legrosszabbra gondolna, pedig érdemes tudni, hogy hasonló elváltozásokat számtalan dolog okozhat, és hátterében gyakran ártalmatlan izomcsomók, illetve zsírcsomók állnak. A lágyrész daganatoknak több formája is ismert- ilyen többek között a lipóma, mely a zsírszövet túlburjánzása, a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása miatti atheróma –azaz faggyúdaganat-, de igen gyakoriak a kötőszövet daganatai is. Ezek lehetnek fájdalmas és fájdalmatlan csomók, melyek növekedhetnek és az esetek többségében elmozdíthatóak.

A nyakon és a hónalj területén lévő elváltozások általában a nyirokcsomó(k) megnagyobbodása miatt jönnek létre, amit többen akár egy egyszerű megfázás során is tapasztalhatnak. A megnagyobbodott, többnyire fájdalmas nyirokcsomó a betegség lefolyása után legtöbbször visszahúzódik, bár ez nem törvényszerű. Amennyiben növekedést mutat, fájdalmatlan, illetve 1 cm-nél nagyobb, az lehet gyulladás mellet megjelenő nyirokcsomó megnagyobbodás, de akár rosszindulatú daganat áttéte, továbbá a nyirokrendszer rosszindulatú daganata (limfóma) is, melyeket ultrahanggal el lehet egymástól különíteni. A limfóma korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganat típus. A limfómánál ritkább súlyos elváltozás a kötőszövetből kiinduló szarkóma, melynek fő jellegzetessége szabálytalan alakja, valamint az, hogy nem mozdítható el- mondja dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa.

Ultrahanggal kideríthető a csomó jellege

Hogy kiderüljön, milyen elváltozásokkal is állunk szemben, az lágyrész ultrahanggal megállapítható, mely során képet kaphatunk a bőr alatt kitapintható csomók, a felületes elváltozások és az izmok szerkezetéről- mondja dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa. Maga az eljárás teljesen fájdalommentes, nem jár semmilyen egészségügyi kockázattal, ráadásul az eredményt azonnal kézhez is kapja. A diagnózis alapján kezelőorvosa dönt a további kezelésekről, mely lehet masszázs, antibiotikumos terápia, a csomó sebészeti kimetszése, de az is elképzelhető, hogy ha nem zavarja, akkor semmi teendője nincs vele. Rosszindulatú daganat gyanúja esetén szövettani mintavétel lehet szükséges!

Egy bizonyos kor után egyre több embernél diagnosztizálnak magasvérnyomást, mely gyakran érszűkülettel jár együtt. Éppen ezért fontos a hipertóniás betegek rendszeres nyaki ultrahangos vizsgálata, mely során képet kaphatunk a nyaki erek állapotáról- hiszen amennyiben érszűkület zárja el a véráramlás útját, úgy a probléma könnyen stroke-ot is eredményezhet. Az ultrahangos vizsgálat jelentőségéről dr. Szabó Andreát, az Ultrahang Központ radiológus főorvosát kérdeztük.

Ezért veszélyes a magasvérnyomás és az érszűkület

Magasvérnyomásról 140/90 Hgmm feletti értékek esetén beszélünk,melynek nagy veszélye, hogy a tartósan fennálló hipertónia károsítja az ereket, így szívinfarktushoz, illetve stroke-hoz is vezethet. Ekkor ugyanis az erek belső felszínén található endothel rész megsérül, melynek hatására a helyileg termelődő értágító és érösszehúzó anyagok egyensúlya megbomlik, méghozzá úgy, hogy az érösszehúzódás irányába mozdul el a mérleg nyelve. Mindemellett a tartósan megemelkedett értékek rugalmatlanná, merevvé teszik az erek falát, így azok szerkezete átépül, és kialakul az érszűkület. Ez általában a végtagok, illetve a nyak ereit érinti, ám gyakorlatilag a test bármely részén kialakulhat. Fő veszélye az artériás érelzáródás, a végtag elhalása.

Kerülje el a bajt nyaki UH vizsgálattal

A magasvérnyomás érszűkület szempontjából lehet ok és következmény is, így hipertónia esetén fontos a nyaki erek (főleg a carotis) ultrahangos vizsgálata, mely során pontos képet kaphatunk az esetlegesen kialakult érszűkületről, illetve annak mértékéről. Doppler készülékkel ezen felül az erekben áramló vér sebességét és irányát is meghatározhatjuk, így többet tud, mint egy egyszerű UH vizsgálat- mondja dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa.

Magasvérnyomás betegség esetén azért is bír kiemelt jelentőséggel a nyaki erek vizsgálata, mert a megemelkedett vérnyomás hatására az érelmeszesedést okozó meszes plakkból kisebb-nagyobb darabok válhatnak le, és bekerülve a véráramba könnyen agyi érelzáródást, azaz stroke-ot okozhatnak. Éppen ezért amennyiben érelmeszesedést diagnosztizálnak, úgy a paciensnek minél előbb prevenciós terápiában szükséges részesülnie, így megfelelő gyógyszeres kezeléssel a stroke megelőzhető!

Maga az UH vizsgálat teljesen fájdalommentes, semmiféle előkészültet nem igényel, és nagyjából 15-20 percet vesz csupán igénybe, melynek végén az eredmény azonnal megtudható.

Görcsös, késszúrásszerű alhasi fájdalom és véres vizelet- ezek a vesekő tünetei is lehetnek, ami leggyakrabban a felnőtteket sújtsa. Ám tévedés azt hinni, hogy kizárólag őket érinti a probléma, hiszen tanulmányok szerint gyermeknél, sőt már újszülötteknél is előfordul. Dr. Kövi Rita, az Ultrahang Központ gyermek radiológusa szerint az ultrahang diagnosztikának hála azonban gyorsan fény derülhet a betegségre, így a kezelés minél hamarabb elkezdődhet.

Így alakul ki a vesekő

A vese fő feladata a szervezet számára felesleges anyagok kiválasztása, melyek a vizelettel oldott állapotban távoznak. Azonban előfordulhat, hogy bizonyos anyagokból olyan nagy mennyiség van jelen a vizeletben, hogy az már nem képes feloldódni. Ennek oka szerteágazó lehet, pl. anyagcserezavar, veseprobléma, krónikus húgyúti fertőzés, de akár mozgáshiány, egészségtelen étkezés, illetve kevés folyadékfogyasztás is. Maga a vesekő kemény, kristályos szerkezetű anyag, melyet legtöbbször elsősorban kalcium-oxolát alkot, ami a vizeletben kicsapódik, de felépülhet többek között húgysavból vagy cisztinből is. Méretét tekintve az 1-2 mm-től több centiméterig is terjedhet, és kialakulhat csak az egyik, de akár mindkét vesében is.

Egyre gyakoribb a gyerekeknél

Sokan úgy gondolják, hogy a vesekövesség egyedül a felnőttek problémája, ám egyáltalán nem ritka, amikor gyermekeknél – akár csecsemőknél - diagnosztizálják. Sőt, tanulmányok szerint a túlzott sófogyasztás, a gyorséttermek, a mozgásszegény életmód és a kevés folyadékfogyasztás miatt egyre gyakrabban fordul elő náluk. Amíg még kis méretűek, nem biztos, hogy nagy fájdalmakat okoznak, így van, hogy nem ismerik fel idejében a problémát, ám a vissza-visszatérő húgyúti fertőzések jelzésértékűek lehetnek- mondja dr. Kövi Rita, az Ultrahang Központ gyermek radiológusa.

A vesekő tünetei:

• hasi görcs
• fájdalmas vizelés
• vizelési nehézség
• derékfájás
• véres vizelet
• hányinger/hányás
• húgyúti fertőzés 

Ultrahanggal a diagnózis könnyen felállítható

Amennyiben gyermeke a fent említett tünetekre panaszkodik, akkor érdemes hasi ultrahang vizsgálattal megbizonyosodni arról, mi is okozza a panaszokat. Maga a vizsgálat teljesen fájdalommentes, és nem igényel előkészületeket, arra viszont fontos ügyelni, hogy előtte 2-3 órával a gyerek ne étkezzen, ám igyon - de ne szénsavas italt-, továbbá, hogy telt legyen a hólyag!

A vizsgálat lényege, hogy az ultrahang gép által keltett magas frekvenciájú hanghullámok visszaverődnek a belső szervekről, az így keletkező visszhangot pedig képpé lehet alakítani. Ultrahanggal a szövetek, szervek mérete, alakja és állapota is meghatározható, így a vesekövek is egyértelműen kivehetőek.

Fiatalabbaknál és idősebbeknél egyaránt megjelenhet, emellett bizonyos betegségek is növelik az érszűkület kialakulásának kockázatát. Az erek állapotának romlása hosszú ideig lappanghat. Az érintettek többsége már csak a súlyosabb következmények megjelenésekor szerez tudomást betegségéről, pedig a korai diagnózis gyors, fájdalommentes vizsgálattal megállapítható.

Az érszűkület kialakulása

Az érhálózatot a szívből kifelé vezető artériák, a szív felé vezető vénák és az artériákat a vénákkal összekötő hajszálerek építik fel. Az artériák – ütőerek - izmos, rugalmas falú erek, amelyek a szívből a hajszálerek felé vezetik a vért. A vénák – visszerek - a hajszálerek felől a szív felé vezetik a vért. Érszűkületről beszélünk, ha az artéria átmérője lecsökken, ezáltal a véráramlás lelassul – magyarázza dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa. Az erek az egész szervezetet behálózzák, az érszűkület ezért a kialakulás helyétől függően okoz panaszokat. Létrejöhet a szív artériás megbetegedése, az agyi, a has és a medence artériáinak és a végtagok – elsősorban a lábak - artériáinak megbetegedése.

Rizikófaktorok

Az érszűkület kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek egyike az érelmeszesedés. Az érfalon zsírszerű anyagokból (pl. koleszterin) és kalcium-sókból lerakódások – plakkok- alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret, egyenetlenné teszik az érfalat. Bizonyos krónikus betegségek esetén is megnő az érszűkület kockázata. Mind az I. és mind a II. típusú cukorbetegségben magasabb a vércukorszint és ez okozza a kiserekben ( hajszálerek-amik artériák) a szűkületet. Magas vérnyomás esetén az ér belhártyán mikrorepedések keletkezhetnek, ez gyulladáshoz, koleszterin lerakódáshoz, az érfal megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez vezethet. Bizonyos életmódbeli tényezők is megnövelik az érszűkület rizikóját, ezek közül első helyen szerepel a dohányzás. Fokozza a kockázatot a mozgásszegény életmód, a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás és a túlsúly.

Milyen tüneteket okoz?

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe panaszokkal jelentkezik. Az agyi, nyaki terület érintettségére utal a szédülés, látászavarok, fülzúgás. A koszorúér szűkületét jelezheti a légszomj, a karba, hátba sugárzó mellkasi fájdalom. A fiatalabb korban jelentkező, nehezen beállítható, vagy kezelhetetlen magas vérnyomást a vese artéria szűkülete is okozhatja. Az alsó végtagi érszűkület, érelzáródás leggyakoribb jele a „kirakat-betegségnek” nevezett tünet, aminek lényege, hogy néhány méter megtétele után a betegnek erős fájdalma jelentkezik a lábszárában, vagy csípőjében és ez a fájdalom megállásra készteti. Kis pihenés után a fájdalom oldódik, tovább tud menni, de hasonló távolságra ismét jelentkezik a görcsös fájdalom. A cukorbetegséghez társuló gyakori végtagi idegkárosodás miatt az érszűkület miatt jelentkező végtagfájdalmat a beteg nem érzi jelentősnek. Ez azért is veszélyes, mert az érzéketlenség miatt ismételt kis traumák, sérülések érhetik a végtagot, azt még tovább károsítva.

Az elhanyagolt érszűkület súlyos következményei

A kezeletlen, vagy fel nem ismert érszűkület komoly panaszokat okozhat: növeli a stroke és az infarktus kockázatát, az alsó végtagban létrejött érszűkület pedig a láb szöveteinek elhalásához, ezáltal amputációhoz is vezethet.

Hogyan vizsgálható?

A súlyos szövődmények az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhetők. Az érszűkület első stádiumában még nem okoz különösebb panaszt, de ultrahangos vizsgálattal az ereken már láthatók az elváltozás kezdeti jelei – magyarázza dr. Szabó Andrea. Az erek állapotát doppler ultrahang segítségével térképezhetjük fel. A vizsgálat menete semmiben sem tér el az egyéb testrészek ultrahangos vizsgálatáról, fájdalmatlan, tetszőleges gyakorisággal végezhető. Segítségével a radiológus meg tudja állapítani a vizsgálandó erek átmérőjét és esetleges szűkületeit is. Lehetőség van a végtagokon, a hasüregben és a nyakon futó erek vizsgálatára is. Amennyiben a vizsgálat során bármilyen eltérésre derül fény, a beteget a megfelelő szakrendelésre irányítjuk. Itt az érszűkület kezelése kezdeti stádiumban rendszerint életmódváltással – rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása, étrendi módosítások – vagy állapottól függően gyógyszerekkel, vagy műtéti úton történik.