ultrahang

A nyelési nehézség és a gombócérzés a torokban viszonylag gyakori tünet, melyet okozhat stressz, de akár torokgyulladás is. Azonban ha a panasz nem múlik, akkor az a pajzsmirigy megnagyobbodására, illetve a rajta kialakult göbökre is utalhat. Hogy miként lehet megbizonyosodni a problémáról, arról dr. Zsiga Györgyöt, az Ultrahang Központ radiológusát kérdeztük.

Pajzsmirigy megnagyobbodása, göbösödése

A pajzsmirigy a nyak elülső részén található pillangóalakú szerv, ami fontos hormontermelő mirigy lévén szinte az egész szervezet működésére komoly hatással van. Mivel Magyarország jódhiányos terület, így a pajzsmirigy zavarai rengeteg embert érintenek. A leggyakoribb problémát a pajzsmirigy megnagyobbodása jelenti (strúma), hiszen csakis megfelelő mennyiségű jód jelenlétében képes a tökéletes hormontermelésre, így ha valakinél hiány alakul ki, úgy a szerv kompenzálásként megnagyobbodik, aminek akár szabad szemmel is látható jelei vannak (bár nem minden esetben).  Ekkor még nem feltétlenül alakul ki pajzsmirigyzavar (pl. alulműködés), ám előre jelezheti, hogy hiba van a rendszerben.

Gyakori probléma a strúmán túl a pajzsmirigyen kialakuló göbök is, melyek egészen aprók is lehetnek, így nem mindig járnak figyelemfelkeltő tünetekkel, vérkép eltérésekkel (ám van, hogy a göb pajzsmirigyzavart idéz elő, így laborvizsgálat is szükségessé válhat)

 A göbök vizsgálata kiemelten fontos, ugyanis van, hogy rosszindulatúvá fejlődnek, így rendszeresen ellenőrizni szükséges őket.  Többféleképpen osztályozhatók, radiológiailag, ill. izotóp diagnosztika szempontjából (pl. izotóp dg-t tekintve 2 típusba sorolhatóak: meleg és hideg göbök). Az előbbiek pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, míg a hideg típusúak akár  rosszindulatú daganattá fejlődhetnek - magyarázza dr. Zsiga György, az Ultrahang Központ radiológusa.

Pajzsmirigy megnagyobbodásra, göbösödésre utaló tünetek

·    nyelési nehézség

·    gombócérzés a torokban

·    pajzsmirigy/csomó tapinthatósága a nyakon

·    mélyebb, rekedtesebb hang

Ultrahanggal a biztos diagnózisért

Panaszok esetén vér és a fizikális vizsgálaton túl szükség van apajzsmirigy ultrahangos ellenőrzésre is, mivel csakis így kaphatunk biztos képet a pajzsmirigy állapotáról, hiszen meglehet, hogy az elváltozások mélyebben helyezkednek el, amiket lehetetlen kitapintani. Ezáltal meghatározásra kerülhet a göbök pontos mérete, száma, valamint a pajzsmirigy megnagyobbodás mértéke. Emellett szükség lehet még izotópos vizsgálatra is, ami arra ad választ, hogy hideg vagy meleg göbbel állunk szemben.

Maga az ultrahangos ellenőrzés nem csak fájdalommentes, de gyorsan el is végezhető, nem igényel előkészületet, ráadásul alkalmas arra is, hogy a segítségével vékonytű biopszia (mintavétel) révén eldönthessük a folyamat jó vagy rosszindulatúságát. A kezelés szempontjából az idejében felismert elváltozások az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel hatékonyan orvosolhatóak, és csak ritkán van szükség műtétre.

A bőr alatt kitapintható csomók nagy félelmet kelthetnek, pedig legtöbbször ártalmatlan elváltozásokról van szó.  Lágyrész ultrahang vizsgálattal kiderítheti, milyen típusú problémáról van szó, így a kezelése is mielőbb megkezdődhet. Hogy mi okozhat csomókat, arról dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa beszélt.

Szinte bárhol megjelenthetnek

A bőr alatt kitapintható, elmozdítható kisebb-nagyobb csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, ám legtöbbször a nyakon, mellen, hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. Általában nagy riadalmat keltenek, hiszen sokan egyből rosszindulatú daganatot sejtenek mögötte. Természetesen az esetek egy részében ez bebizonyosodik, ám gyakran veszélytelen elváltozásról van szó, mellyel meglehet, semmi teendő nincs.

Nem feltétlen rosszindulatú

Még mielőtt bárki is a legrosszabbra gondolna, pedig érdemes tudni, hogy hasonló elváltozásokat számtalan dolog okozhat, és hátterében gyakran ártalmatlan izomcsomók, illetve zsírcsomók állnak. A lágyrész daganatoknak több formája is ismert- ilyen többek között a lipóma, mely a zsírszövet túlburjánzása, a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása miatti atheróma –azaz faggyúdaganat-, de igen gyakoriak a kötőszövet daganatai is. Ezek lehetnek fájdalmas és fájdalmatlan csomók, melyek növekedhetnek és az esetek többségében elmozdíthatóak.

A nyakon és a hónalj területén lévő elváltozások általában a nyirokcsomó(k) megnagyobbodása miatt jönnek létre, amit többen akár egy egyszerű megfázás során is tapasztalhatnak. A megnagyobbodott, többnyire fájdalmas nyirokcsomó a betegség lefolyása után legtöbbször visszahúzódik, bár ez nem törvényszerű. Amennyiben növekedést mutat, fájdalmatlan, illetve 1 cm-nél nagyobb, az lehet gyulladás mellet megjelenő nyirokcsomó megnagyobbodás, de akár rosszindulatú daganat áttéte, továbbá a nyirokrendszer rosszindulatú daganata (limfóma) is, melyeket ultrahanggal el lehet egymástól különíteni. A limfóma korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganat típus. A limfómánál ritkább súlyos elváltozás a kötőszövetből kiinduló szarkóma, melynek fő jellegzetessége szabálytalan alakja, valamint az, hogy nem mozdítható el- mondja dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa.

Ultrahanggal kideríthető a csomó jellege

Hogy kiderüljön, milyen elváltozásokkal is állunk szemben, az lágyrész ultrahanggal megállapítható, mely során képet kaphatunk a bőr alatt kitapintható csomók, a felületes elváltozások és az izmok szerkezetéről- mondja dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa. Maga az eljárás teljesen fájdalommentes, nem jár semmilyen egészségügyi kockázattal, ráadásul az eredményt azonnal kézhez is kapja. A diagnózis alapján kezelőorvosa dönt a további kezelésekről, mely lehet masszázs, antibiotikumos terápia, a csomó sebészeti kimetszése, de az is elképzelhető, hogy ha nem zavarja, akkor semmi teendője nincs vele. Rosszindulatú daganat gyanúja esetén szövettani mintavétel lehet szükséges!

Az ultrahang segítségével a belső szervek állapotáról kaphatunk képet. Fájdalommentes és gyors eszköz az epehólyag, vese és hasnyálmirigy panaszok kivizsgálására is.

Az ultrahang készülék magas frekvenciájú, az emberi fül számára nem érzékelhető hanghullámokat bocsát ki, melyeket a vizsgáló fej segítségével továbbíthatunk a testszövetek felé. Az innen kapott információk a jelátalakítón haladnak át, míg végül a monitoron kirajzolódik az éppen vizsgált szerv alakja – foglalja össze röviden az ultrahang működésének lényegét dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa. Az ultrahang segítségével meghatározhatjuk az adott szerv méretét, felfedezhetjük az eltéréseket, göböket, megnagyobbodást, a gyulladásra utaló jeleket.

A hasi panaszok közül az ultrahang alkalmas a ciszták, vagy egyéb kóros növedékek észlelésére a májban, lépben, vagy hasnyálmirigyben. Segítségével kimutatható a lép megnagyobbodása, vagy például a vese- és epekő is. Vizsgálhatóak a hasüreg nagyobb erei és nyirokcsomói is. A daganatos elváltozások áttéteinek diagnózisában is alkalmazható. A kismedencében pedig a méh, petefészkek, petevezetékek, húgyúti szervek, prosztata és herék vizsgálatára. A gyomor- és bélrendszer területén jelentkező panaszok esetében, a hasi ultrahang csak a gyanúját veti fel valamely szervi elváltozásnak, és azt további eszközös vizsgálatoknak - pl. vastagbéltükrözés, gyomortükrözés, CT, stb - kell tisztázniuk.

A vizsgálat fájdalmatlan és semmilyen mellékhatással nem jár. A röntgen vizsgálattal szemben itt nem éri sugárzás a testet, ezért alkalmazható például várandósoknál is, a magzat fejlődésének nyomon követésére. Elvégzése előtt 6 óval ne fogyasszunk szilárd táplálékot, viszont igyunk sokat, a vizsgálatra telt hólyaggal érkezzünk. A vizsgálat fekvő testhelyzetben történik, a szabaddá tett hasi részre kent zselészerű anyagon, a kezelőorvos által mozgatott vizsgáló fej segítségével. A látottakról az orvos a vizsgálat közben, vagy annak elvégzése után ad részletes szó- és írásbeli tájékoztatást.

Az életkorral együtt járó, természetes folyamat, sokan mégsem fordulnak orvoshoz annak ellenére, hogy a tünetek nagymértékben rontják az életminőséget. A vizsgálatot azért sem szabad halogatni, mert habár hasonló tünetekkel jelentkezik, de a prosztata megnagyobbodás lehet rosszindulatú folyamat is. A vizsgálat lépéseit dr. Szabó Andrea radiológus főorvos ismertette.

Növekvő gondok

A prosztata a szeméremcsont felett, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20gramm, az életkor előre haladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása - 50 éves korra 40-50 grammos nagyságot érhet el - az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett térfogatú prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen, vagy akár teljesen elzáródhat.

Tünetek

Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztata megnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizelet sugár; hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger.

Mit mutat az ultrahang?

A hasi vizsgálatot a szeméremcsont felett végezzük el, áttekintjük a prosztatát, meghatározzuk a pontos méretét, alakját – magyarázza dr. Szabó Andrea. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás szövődménye lehet húgyhólyag kő, vagy a húgyhólyag falának megvastagodása, ezért ultrahanggal vizsgáljuk a környező szerveket is. A vizsgálat fájdalmatlan, a betegnek kellemetlenséget nem okoz, az érintett korcsoportba tartozó férfiak számára elvégzése évente javasolt.

Jó, vagy rosszindulatú?

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a prosztatarákhoz. Ha a betegnek tünetei vannak és az ultrahangos vizsgálat eredményei is igazolják a prosztata megnagyobbodását, akkor a vérvizsgálat segíthet eldönteni, hogy jó, vagy rosszindulatú folyamatról van-e szó. A vérben megtalálható egy PSA-nak nevezett speciális fehérje, aminek a vérszintje utalhat a prosztata állapotára. A vérvizsgálatok során többek között ennek a PSA-nak a szintjét nézik. Amennyiben a normál értéknél emelkedettebb a PSA szint, az a prosztata valamilyen megbetegedésére utalhat. A prosztatarákos betegeknél jellemző módon megváltozik a PSA két formájának az aránya: az fPSA mennyisége csökken, a cPSA mennyisége nő. A hasi, vagy kismedencei UH és a PSA meghatározás jelentősen javítja a prosztata betegségek - jóindulatú megnagyobbodás, gyulladás és rosszindulatú folyamat - pontosabb diagnózisát.

A fájdalmatlan, kellemetlen mellékhatásokat nem okozó vizsgálatról dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa nyilatkozott.

Mikor kerül sor a vizsgálatra?

Pajzsmirigy ultrahangra rendszerint két okból jönnek a betegek. Az első csoportba tartoznak azok, akik túl vannak az endokrinológussal történt konzultáción, a kezelőorvos javaslatára végeztetik el a vizsgálatot azért, hogy a laboreredményeket az ultrahangon mért adatokkal kiegészítve szülessen meg a diagnózis. A betegek másik csoportja, akinél a családban előfordult pajzsmirigybetegség, vagy a már észlelt – egy megnagyobbodott pajzsmirigy esetében akár - tapintható elváltozások, tünetek kapcsán önmagukat is szeretnék megnyugtatni az évente-félévente ismételt vizsgálatokkal.

Mit mutat az ultrahang?

Az ultrahang kiváló eszköz arra, hogy a pajzsmirigy legkisebb változásait is lekövessük: segítségével pontosan meg tudjuk határozni a pajzsmirigy méretét, alakját és szerkezetét. Észlelhetők az esetleges göbös elváltozások, ciszták, gyulladásos folyamatok is. Ha az eredmények alapján szükségessé válik, az ultrahang segítségével végezzük el a biopsziát is. A képalkotó eljárás segítségével követjük nyomon a tű helyzetét a pajzsmirigy szövetéből történő mintavétel során.

Mi történik a vizsgálat közben?

Nem szükséges külön felkészülni, a páciensektől csak az ékszerek eltávolítását kérjük a fül- és a nyak területéről – mondja az Ultrahang Központ főorvosa. A ruházat megóvásának érdekében a vizsgálat felsőruházat nélkül zajlik, a vállakra papírtörölközőt terítünk, amivel a vizsgálat végén a felesleges zselé eltávolítható. A beteg hanyatt fekszik a vizsgálóágyon. A nyak bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenjük be, majd a vizsgálófej lassú mozgatásának segítségével tekintjük át a pajzsmirigyet és a nyaki nyirokcsomókat is. Az ultrahang lehetőséget biztosít bizonyos részletek felnagyítására, a kép kimerevítésére és nyomtatására is. A teljes vizsgálat átlagosan 20 percet vesz igénybe.

Mihez kezdünk a leletekkel?

A leleteket bármilyen eltérés esetén endokrinológus szakorvosnak kell bemutatni, a további vizsgálatok irányát ő határozza meg. Előfordulhat, hogy az ultrahang nem mutat eltéréseket, a beteg mégis rosszul érzi magát. A pajzsmirigybetegség tünetei nagyon szerteágazóak lehetnek – magyarázza dr. Szabó Andrea. A fáradtság, az idegesség, a látszólag ok nélküli fogyás, vagy hízás, a meddőség, vetélések, a hajhullás hátterében más elváltozás is állhat, ilyenkor a vizsgálódást is más irányban kell folytatni.