ultrahang

Görcsös, késszúrásszerű alhasi fájdalom és véres vizelet- ezek a vesekő tünetei is lehetnek, ami leggyakrabban a felnőtteket sújtsa. Ám tévedés azt hinni, hogy kizárólag őket érinti a probléma, hiszen tanulmányok szerint gyermeknél, sőt már újszülötteknél is előfordul. Dr. Kövi Rita, az Ultrahang Központ gyermek radiológusa szerint az ultrahang diagnosztikának hála azonban gyorsan fény derülhet a betegségre, így a kezelés minél hamarabb elkezdődhet.

Így alakul ki a vesekő

A vese fő feladata a szervezet számára felesleges anyagok kiválasztása, melyek a vizelettel oldott állapotban távoznak. Azonban előfordulhat, hogy bizonyos anyagokból olyan nagy mennyiség van jelen a vizeletben, hogy az már nem képes feloldódni. Ennek oka szerteágazó lehet, pl. anyagcserezavar, veseprobléma, krónikus húgyúti fertőzés, de akár mozgáshiány, egészségtelen étkezés, illetve kevés folyadékfogyasztás is. Maga a vesekő kemény, kristályos szerkezetű anyag, melyet legtöbbször elsősorban kalcium-oxolát alkot, ami a vizeletben kicsapódik, de felépülhet többek között húgysavból vagy cisztinből is. Méretét tekintve az 1-2 mm-től több centiméterig is terjedhet, és kialakulhat csak az egyik, de akár mindkét vesében is.

Egyre gyakoribb a gyerekeknél

Sokan úgy gondolják, hogy a vesekövesség egyedül a felnőttek problémája, ám egyáltalán nem ritka, amikor gyermekeknél – akár csecsemőknél - diagnosztizálják. Sőt, tanulmányok szerint a túlzott sófogyasztás, a gyorséttermek, a mozgásszegény életmód és a kevés folyadékfogyasztás miatt egyre gyakrabban fordul elő náluk. Amíg még kis méretűek, nem biztos, hogy nagy fájdalmakat okoznak, így van, hogy nem ismerik fel idejében a problémát, ám a vissza-visszatérő húgyúti fertőzések jelzésértékűek lehetnek- mondja dr. Kövi Rita, az Ultrahang Központ gyermek radiológusa.

A vesekő tünetei:

• hasi görcs
• fájdalmas vizelés
• vizelési nehézség
• derékfájás
• véres vizelet
• hányinger/hányás
• húgyúti fertőzés 

Ultrahanggal a diagnózis könnyen felállítható

Amennyiben gyermeke a fent említett tünetekre panaszkodik, akkor érdemes hasi ultrahang vizsgálattal megbizonyosodni arról, mi is okozza a panaszokat. Maga a vizsgálat teljesen fájdalommentes, és nem igényel előkészületeket, arra viszont fontos ügyelni, hogy előtte 2-3 órával a gyerek ne étkezzen, ám igyon - de ne szénsavas italt-, továbbá, hogy telt legyen a hólyag!

A vizsgálat lényege, hogy az ultrahang gép által keltett magas frekvenciájú hanghullámok visszaverődnek a belső szervekről, az így keletkező visszhangot pedig képpé lehet alakítani. Ultrahanggal a szövetek, szervek mérete, alakja és állapota is meghatározható, így a vesekövek is egyértelműen kivehetőek.

Fiatalabbaknál és idősebbeknél egyaránt megjelenhet, emellett bizonyos betegségek is növelik az érszűkület kialakulásának kockázatát. Az erek állapotának romlása hosszú ideig lappanghat. Az érintettek többsége már csak a súlyosabb következmények megjelenésekor szerez tudomást betegségéről, pedig a korai diagnózis gyors, fájdalommentes vizsgálattal megállapítható.

Az érszűkület kialakulása

Az érhálózatot a szívből kifelé vezető artériák, a szív felé vezető vénák és az artériákat a vénákkal összekötő hajszálerek építik fel. Az artériák – ütőerek - izmos, rugalmas falú erek, amelyek a szívből a hajszálerek felé vezetik a vért. A vénák – visszerek - a hajszálerek felől a szív felé vezetik a vért. Érszűkületről beszélünk, ha az artéria átmérője lecsökken, ezáltal a véráramlás lelassul – magyarázza dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa. Az erek az egész szervezetet behálózzák, az érszűkület ezért a kialakulás helyétől függően okoz panaszokat. Létrejöhet a szív artériás megbetegedése, az agyi, a has és a medence artériáinak és a végtagok – elsősorban a lábak - artériáinak megbetegedése.

Rizikófaktorok

Az érszűkület kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek egyike az érelmeszesedés. Az érfalon zsírszerű anyagokból (pl. koleszterin) és kalcium-sókból lerakódások – plakkok- alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret, egyenetlenné teszik az érfalat. Bizonyos krónikus betegségek esetén is megnő az érszűkület kockázata. Mind az I. és mind a II. típusú cukorbetegségben magasabb a vércukorszint és ez okozza a kiserekben ( hajszálerek-amik artériák) a szűkületet. Magas vérnyomás esetén az ér belhártyán mikrorepedések keletkezhetnek, ez gyulladáshoz, koleszterin lerakódáshoz, az érfal megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez vezethet. Bizonyos életmódbeli tényezők is megnövelik az érszűkület rizikóját, ezek közül első helyen szerepel a dohányzás. Fokozza a kockázatot a mozgásszegény életmód, a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás és a túlsúly.

Milyen tüneteket okoz?

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe panaszokkal jelentkezik. Az agyi, nyaki terület érintettségére utal a szédülés, látászavarok, fülzúgás. A koszorúér szűkületét jelezheti a légszomj, a karba, hátba sugárzó mellkasi fájdalom. A fiatalabb korban jelentkező, nehezen beállítható, vagy kezelhetetlen magas vérnyomást a vese artéria szűkülete is okozhatja. Az alsó végtagi érszűkület, érelzáródás leggyakoribb jele a „kirakat-betegségnek” nevezett tünet, aminek lényege, hogy néhány méter megtétele után a betegnek erős fájdalma jelentkezik a lábszárában, vagy csípőjében és ez a fájdalom megállásra készteti. Kis pihenés után a fájdalom oldódik, tovább tud menni, de hasonló távolságra ismét jelentkezik a görcsös fájdalom. A cukorbetegséghez társuló gyakori végtagi idegkárosodás miatt az érszűkület miatt jelentkező végtagfájdalmat a beteg nem érzi jelentősnek. Ez azért is veszélyes, mert az érzéketlenség miatt ismételt kis traumák, sérülések érhetik a végtagot, azt még tovább károsítva.

Az elhanyagolt érszűkület súlyos következményei

A kezeletlen, vagy fel nem ismert érszűkület komoly panaszokat okozhat: növeli a stroke és az infarktus kockázatát, az alsó végtagban létrejött érszűkület pedig a láb szöveteinek elhalásához, ezáltal amputációhoz is vezethet.

Hogyan vizsgálható?

A súlyos szövődmények az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhetők. Az érszűkület első stádiumában még nem okoz különösebb panaszt, de ultrahangos vizsgálattal az ereken már láthatók az elváltozás kezdeti jelei – magyarázza dr. Szabó Andrea. Az erek állapotát doppler ultrahang segítségével térképezhetjük fel. A vizsgálat menete semmiben sem tér el az egyéb testrészek ultrahangos vizsgálatáról, fájdalmatlan, tetszőleges gyakorisággal végezhető. Segítségével a radiológus meg tudja állapítani a vizsgálandó erek átmérőjét és esetleges szűkületeit is. Lehetőség van a végtagokon, a hasüregben és a nyakon futó erek vizsgálatára is. Amennyiben a vizsgálat során bármilyen eltérésre derül fény, a beteget a megfelelő szakrendelésre irányítjuk. Itt az érszűkület kezelése kezdeti stádiumban rendszerint életmódváltással – rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása, étrendi módosítások – vagy állapottól függően gyógyszerekkel, vagy műtéti úton történik.

Az ultrahang segítségével a belső szervek állapotáról kaphatunk képet. Fájdalommentes és gyors eszköz az epehólyag, vese és hasnyálmirigy panaszok kivizsgálására is.

Az ultrahang készülék magas frekvenciájú, az emberi fül számára nem érzékelhető hanghullámokat bocsát ki, melyeket a vizsgáló fej segítségével továbbíthatunk a testszövetek felé. Az innen kapott információk a jelátalakítón haladnak át, míg végül a monitoron kirajzolódik az éppen vizsgált szerv alakja – foglalja össze röviden az ultrahang működésének lényegét dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa. Az ultrahang segítségével meghatározhatjuk az adott szerv méretét, felfedezhetjük az eltéréseket, göböket, megnagyobbodást, a gyulladásra utaló jeleket.

A hasi panaszok közül az ultrahang alkalmas a ciszták, vagy egyéb kóros növedékek észlelésére a májban, lépben, vagy hasnyálmirigyben. Segítségével kimutatható a lép megnagyobbodása, vagy például a vese- és epekő is. Vizsgálhatóak a hasüreg nagyobb erei és nyirokcsomói is. A daganatos elváltozások áttéteinek diagnózisában is alkalmazható. A kismedencében pedig a méh, petefészkek, petevezetékek, húgyúti szervek, prosztata és herék vizsgálatára. A gyomor- és bélrendszer területén jelentkező panaszok esetében, a hasi ultrahang csak a gyanúját veti fel valamely szervi elváltozásnak, és azt további eszközös vizsgálatoknak - pl. vastagbéltükrözés, gyomortükrözés, CT, stb - kell tisztázniuk.

A vizsgálat fájdalmatlan és semmilyen mellékhatással nem jár. A röntgen vizsgálattal szemben itt nem éri sugárzás a testet, ezért alkalmazható például várandósoknál is, a magzat fejlődésének nyomon követésére. Elvégzése előtt 6 óval ne fogyasszunk szilárd táplálékot, viszont igyunk sokat, a vizsgálatra telt hólyaggal érkezzünk. A vizsgálat fekvő testhelyzetben történik, a szabaddá tett hasi részre kent zselészerű anyagon, a kezelőorvos által mozgatott vizsgáló fej segítségével. A látottakról az orvos a vizsgálat közben, vagy annak elvégzése után ad részletes szó- és írásbeli tájékoztatást.

Az életkorral együtt járó, természetes folyamat, sokan mégsem fordulnak orvoshoz annak ellenére, hogy a tünetek nagymértékben rontják az életminőséget. A vizsgálatot azért sem szabad halogatni, mert habár hasonló tünetekkel jelentkezik, de a prosztata megnagyobbodás lehet rosszindulatú folyamat is. A vizsgálat lépéseit dr. Szabó Andrea radiológus főorvos ismertette.

Növekvő gondok

A prosztata a szeméremcsont felett, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20gramm, az életkor előre haladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása - 50 éves korra 40-50 grammos nagyságot érhet el - az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett térfogatú prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen, vagy akár teljesen elzáródhat.

Tünetek

Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztata megnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizelet sugár; hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger.

Mit mutat az ultrahang?

A hasi vizsgálatot a szeméremcsont felett végezzük el, áttekintjük a prosztatát, meghatározzuk a pontos méretét, alakját – magyarázza dr. Szabó Andrea. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás szövődménye lehet húgyhólyag kő, vagy a húgyhólyag falának megvastagodása, ezért ultrahanggal vizsgáljuk a környező szerveket is. A vizsgálat fájdalmatlan, a betegnek kellemetlenséget nem okoz, az érintett korcsoportba tartozó férfiak számára elvégzése évente javasolt.

Jó, vagy rosszindulatú?

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a prosztatarákhoz. Ha a betegnek tünetei vannak és az ultrahangos vizsgálat eredményei is igazolják a prosztata megnagyobbodását, akkor a vérvizsgálat segíthet eldönteni, hogy jó, vagy rosszindulatú folyamatról van-e szó. A vérben megtalálható egy PSA-nak nevezett speciális fehérje, aminek a vérszintje utalhat a prosztata állapotára. A vérvizsgálatok során többek között ennek a PSA-nak a szintjét nézik. Amennyiben a normál értéknél emelkedettebb a PSA szint, az a prosztata valamilyen megbetegedésére utalhat. A prosztatarákos betegeknél jellemző módon megváltozik a PSA két formájának az aránya: az fPSA mennyisége csökken, a cPSA mennyisége nő. A hasi, vagy kismedencei UH és a PSA meghatározás jelentősen javítja a prosztata betegségek - jóindulatú megnagyobbodás, gyulladás és rosszindulatú folyamat - pontosabb diagnózisát.

A fájdalmatlan, kellemetlen mellékhatásokat nem okozó vizsgálatról dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa nyilatkozott.

Mikor kerül sor a vizsgálatra?

Pajzsmirigy ultrahangra rendszerint két okból jönnek a betegek. Az első csoportba tartoznak azok, akik túl vannak az endokrinológussal történt konzultáción, a kezelőorvos javaslatára végeztetik el a vizsgálatot azért, hogy a laboreredményeket az ultrahangon mért adatokkal kiegészítve szülessen meg a diagnózis. A betegek másik csoportja, akinél a családban előfordult pajzsmirigybetegség, vagy a már észlelt – egy megnagyobbodott pajzsmirigy esetében akár - tapintható elváltozások, tünetek kapcsán önmagukat is szeretnék megnyugtatni az évente-félévente ismételt vizsgálatokkal.

Mit mutat az ultrahang?

Az ultrahang kiváló eszköz arra, hogy a pajzsmirigy legkisebb változásait is lekövessük: segítségével pontosan meg tudjuk határozni a pajzsmirigy méretét, alakját és szerkezetét. Észlelhetők az esetleges göbös elváltozások, ciszták, gyulladásos folyamatok is. Ha az eredmények alapján szükségessé válik, az ultrahang segítségével végezzük el a biopsziát is. A képalkotó eljárás segítségével követjük nyomon a tű helyzetét a pajzsmirigy szövetéből történő mintavétel során.

Mi történik a vizsgálat közben?

Nem szükséges külön felkészülni, a páciensektől csak az ékszerek eltávolítását kérjük a fül- és a nyak területéről – mondja az Ultrahang Központ főorvosa. A ruházat megóvásának érdekében a vizsgálat felsőruházat nélkül zajlik, a vállakra papírtörölközőt terítünk, amivel a vizsgálat végén a felesleges zselé eltávolítható. A beteg hanyatt fekszik a vizsgálóágyon. A nyak bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenjük be, majd a vizsgálófej lassú mozgatásának segítségével tekintjük át a pajzsmirigyet és a nyaki nyirokcsomókat is. Az ultrahang lehetőséget biztosít bizonyos részletek felnagyítására, a kép kimerevítésére és nyomtatására is. A teljes vizsgálat átlagosan 20 percet vesz igénybe.

Mihez kezdünk a leletekkel?

A leleteket bármilyen eltérés esetén endokrinológus szakorvosnak kell bemutatni, a további vizsgálatok irányát ő határozza meg. Előfordulhat, hogy az ultrahang nem mutat eltéréseket, a beteg mégis rosszul érzi magát. A pajzsmirigybetegség tünetei nagyon szerteágazóak lehetnek – magyarázza dr. Szabó Andrea. A fáradtság, az idegesség, a látszólag ok nélküli fogyás, vagy hízás, a meddőség, vetélések, a hajhullás hátterében más elváltozás is állhat, ilyenkor a vizsgálódást is más irányban kell folytatni.